|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.27. 15:53 - |
Megdöbbentő adatok a hazai fűtésköltségekről
A háztartások energia felhasználásának mintegy 50-70 százalékát a fűtés teszi ki, ami a növekvő energiaárak és a csökkenő támogatások mellett egyre nagyobb terhet ró a lakosságra.
Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve – derül ki a Knauf Insulation legfrissebb felméréséből.
Régiónkban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. A magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.
Ma egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák otthon, ami ház és lakás állományunk korszerűtlen szigetelésének, vagy a szigetelés teljes hiányának számlájára írható.
Erre való tekintettel a 2009. január 1-én hatályba lépett energia-hatékonysági kormányrendelet célja az, hogy energiahatékonysági beruházásokra ösztönözze a lakosságot és a fenntartókat. Eszerint Magyarországon is minden új építésű ingatlan adásvételi dokumentációjához kötelező csatolni az épületek energiahatékonysági tanúsítványát.
Háztatásaink energiahatékonyságát takarékosabb kazánok, vagy dupla üvegű nyílászárók alkalmazásával is javíthatjuk, de
a legolcsóbb és legnagyobb megtérülést biztosító megoldás mégis a falak és a tető szigetelése.
"Válság idején a takarékosság a legjobb befektetés. A hagyományos technológiával épült házak átlagos energiaigénye ma négyzetméterenként hozzávetőleg 180–250 kilowatt évente, amely érték korszerű és innovatív szigeteléssel kétharmadára csökkenthető, így évente akár 60-70 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni.” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A korszerű és innovatív szigetelőanyagok használatával azonban nemcsak a családi kasszát, de környezetünket és a légkört is óvjuk, mivel kevesebb főtőanyagot használunk fel, így pedig kevesebb szén-dioxidot jutattunk a légkörbe.” - tette hozzá.
|
[4-1]
|
Megdöbbentő adatok a magyar nyugdíjasokról
|
| Ideje: 2009 szeptember 01, kedd, 07:28:53 |
|
A magyar népesség több mint 30 százaléka, azaz 3,031 millió fő részesült nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban 2009. január 1-jén. A legfrissebb KSH jelentés szerint az ellátottak száma 2008 év elejihez képest 23 ezer fővel, azaz 0,8 százalékkal lett kevesebb, a folyósított ellátások összértéke ugyanakkor 5,8 százalékkal növekedett.
A magyar népesség több mint 30%-a, azaz 3,031 millió fő részesült nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű rendszeres ellátásban 2009. január 1-én - áll a legfrissebb KSH jelentésben. Az ellátottak száma 2008 év elejihez képest 23 ezer fővel, azaz 0,8%-kal lett kevesebb, a folyósított ellátások összértéke ugyanakkor 5,8%-kal növekedett. Az ellátottak 57%-a - azaz 1 millió 731 ezer fő - öregségi nyugdíjas, ám ebből 308 ezer fő korhatár előtti. A korhatár előtti nyugdíjasok száma 17,7%-kal emelkedett, a korhatárt betöltöttek száma kis mértékben, 2,2%-kal csökkent. 16 ezerrel kevesebb, 779 ezer fő rokkantsági nyugdíjas volt az év elején. Nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásra 2008-ban a GDP 11,6%-át fordították, ami 3062,6 milliárd forintot tett ki, és a kiadások az egy évvel korábbihoz képest 10,6%-kal nőttek.
Az utóbbi években a keresetek és a nyugdíjak közötti olló jelentős mértékben zárult, 2009 januárjában az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlaga 93 256 Ft volt, ami a 2008-as nettó átlagkeresetek 76,4%-a. A nyugdíjak és nyugdíjszerű teljes ellátások havi átlaga Budapesten volt a legmagasabb (98,6 ezer forint), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (64 ezer forint). Az átlag körüli szóródás jellemzően a régiók közötti eltérő keresetszínvonallal, a foglalkoztatási gondokkal összefüggő rövidebb szolgálati idővel indokolható.
Mivel az időskorúak számának növekedésével párhuzamosan a gyermekkorúak száma csökken, az öregedési index erőteljesen emelkedik, míg 1980-ban száz gyermekkorúra még 62 időskorú ember jutott, 2009. január 1-én már 110.
A legnagyobb területi különbségek a megváltozott munkaképességűek járadékában részesültek között tapasztalhatóak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ellátottak mintegy 16%-át tette ki a megváltozott munkaképességűek aránya, a többi megyében 10% alatt maradt. A fővárosban és a Nyugat-Dunántúl megyéiben - ahol a legmagasabb az öregségi nyugdíjasok aránya - kisebb a rokkantsági nyugdíjasoké, és különösen alacsony a megváltozott munkaképességűek részaránya.
Az ellátottak egészét tekintve a nők aránya 60%, ezen belül az öregségi nyugdíjas nőké 62,5%. A rokkantsági nyugdíjasoknál nagyjából fele-fele arányban képviseltetik magukat férfiak és nők, a hozzátartozói nyugdíjasoknak pedig 96%-a nő.
|
|
|
A külföldi lapokban a kislétai gyilkosság után ismét megerősödtek azok a hangok, amelyek a Magyarországon végigsöprő roma gyűlölethullámról szólnak. A Belga Le Soir 16 eddig a romákat sújtó erőszakos cselekményről számol be. A rendőrség az első eset óta hihetetlen erőfeszítéseket tett már, a nyomravezetői díj még soha nem volt ilyen magas, mint amekkorára emelték a napokban.
Mindezek fényében az eredmények több mint szerénynek mondhatók. Néhány kisebb súlyú támadás esetében sikerült lefülelni az elkövetőket, míg az egyetlen felderített gyilkosság (Pécs) tettesei szintén cigányok voltak. A sorba helyezik még tévesen a tarnabodi lövöldözést, csak ott cigány elkövetők lövöldöztek be nem cigányok házaiba.
A többi esetben minden jel arra utal, hogy az erőszakos támadások megfontoltan és célzatosan romák ellen irányulnak. Bencze József országos rendőrfőkapitány szerint az erőszakos cselekmények nem érnek addig véget, amíg az elkövetőket el nem fogják. Hajlok rá, hogy teljesen egyetértsek vele. Megemelték a nyomozók létszámát, mára a rendőrségnek, de az országnak is presztizs kérdés lett a tettesek lefülelése.
Jó hírünknek és megbecsülésünknek a hivatalos politika és az őt kiszolgáló sajtó még soha ekkora kárt nem okozott. A szocialista vezetés miután képtelen a jobb oldalt a radikális jobbtól megkülönböztetni, ezért a jobboldali szélsőséges rasszistákat vádolja az elkövetéssel. Az az apróság, hogy még egyetlen esetben sem bizonyosodott be ez a gyanú, nem zavarja őket, azóta is folyamatos rasszistázás, fasisztázás folyik. Politikusaink egy jól hangzó, őket támogató elméletet nem rontanak el a tényszerűséggel.
Rendőreink azért nem ragadtak le a hivatalos politika és sajtó által szajkózottaknál. Az utolsó bejelentésük szerint megvizsgálják, hogy a bosszú, mint indíték játszhatott-e szerepet a szörnyű esetekben. Ezért most megvizsgálják az utóbbi évek romák erőszakos támadásait nem romák ellen. Mivel statisztikát erről nem lehet vezetni ezért azokat az eseteket veszik elő, ahol az elkövető nyilatkozott etnikai hovatartozását illetően.
Maga a bejelentés akkor taglózott le, amikor a számadatokat összehasonlítottam. A Belga Le Soir 16 romákat ért támadást említ, míg a rendőrök 1300 romák által a többség terhére a közelmúltban elkövetett erőszakos bűncselekményt vizsgálnak.
Nincs mit hozzáfűznöm, ezek a számok önmagukért beszélnek. 1300 kontra 16 iszonyatos különbség. Kiknek kell itt igazán rettegniük? Le Soir, ha van még papír és nyomdafesték, nézzük az érem másik oldalát is, persze csak akkor, ha a korrekt tájékoztatás kifejezés mond még valamit, amit kétlek!
|
Megdöbbentő adat! A magyarok 67 százaléka életkor alapján diszkriminál!
Az Európai Unió által elvégzett, diszkriminációval kapcsolatos Eurobarométer felmérés magyar válaszadóinak 67 százaléka gondolja úgy, hogy hazánkban elterjedt az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés. Ez kimagaslóan magas arány összehasonlítva a negyvenkét százalékos EU átlaggal.
A hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása, valamint a társadalmi sokszínűség népszerűsítésének érdekében Európai Bizottság 2003-ben elindította „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” Kampányt annak érdekében, hogy tudatosítsa az európaiakban az uniós jogszabályokba foglalt, egyenlő bánásmódhoz való jogukat.
„A diszkriminációnak pusztító hatása lehet az egyénre, a társadalom számára pedig tehetségpazarlást jelent” – mondta Vladimír ?pidla esélyegyenlőségért felelős biztos.
„Az életkor alapján történő megkülönböztetés azonban továbbra is problémát jelent az EU-ban, mint ahogy azt a felmérésünk is mutatja.
Most minden eddiginél jobban kell hasznosítanunk a forrásainkat, hogy sikerüljön megbirkóznunk a gazdasági válsággal, és annak társadalmi és foglalkoztatási kihatásaival."
A diszkriminációval kapcsolatos Eurobarométer felmérés szerint a magyar válaszadók 67 százaléka állítja, hogy az életkoron alapuló diszkrimináció elterjedt a hazájában, rajtuk kívül Csehországban (58 százalék), Lettországban (52 százalék) és Portugáliában (51 százalék) lett magas ez az arány. Ugyanakkor az írek és a luxemburgiak csupán 24 százaléka gondolja úgy, hogy ez a probléma elterjedt a hazájukban.
Nem meglepő, hogy az idősebb válaszadók nagyobb arányban tekintik gyakorinak az életkor alapján történő diszkriminációt. Ezzel szemben a diszkrimináció más formáit a válaszadók fiatalabb csoportja tekintette nagyobb arányban elterjedtnek.
Érdekes módon a válaszadók viszonylag kevésbé fogadták el annak gondolatát, hogy a legmagasabb politikai vezetőjük nagyon fiatal vagy nagyon idős legyen.
A két lehetőség közül a válaszadók inkább elfogadták azt a gondolatot, hogy ezt a pozíciót inkább egy 30 év alatti, mint egy 75 év feletti személy töltse be.
Európai szabályozás
Az EU átfogó diszkriminációellenes jogszabályokat vezet be. 1997-ben az Amszterdami Szerződéssel mérföldkő volt abban a tekintetben, hogy az uniós országok a nemi, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson és hiten, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében új hatáskörökkel ruházták fel az EU-t.
Azóta a foglalkoztatás és a munkavállalás terén Európa-szerte diszkrimináció-ellenes jogszabályokat hoztak. A munkaerőpiacon kívüli egyenlő bánásmód új szabályait jelenleg tárgyalják az EU Tanácsában, az elfogadásukhoz mind a 27 uniós ország támogatására szükség lesz.
„A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen” kampány
Az Európai Bizottság „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” tájékoztató kampánya az Európában élőket tájékoztatja az uniós jogszabályokba foglalt jogaikról és kötelezettségeikről.
A kampányt mind a 27 uniós tagállamban megrendezik, hogy ezáltal felkeltsék a figyelmet a diszkriminációra és a leküzdésére szolgáló meglévő jogszabályokra, valamint kiemeljék a sokszínűség előnyeit a munkahelyen és az egész társadalomban.
A kampány célja, hogy az élet minden területén leküzdje a faji vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt, valamint a munkahelyeken az életkoron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló diszkriminációt.
A nemzeti szintű figyelemfelkeltés érdekében a kampány jelentős eseményekhez kapcsolódik, így például a brüsszeli Job Days, vagy a 2009-es észtországi Scoolest rendezvényhez, az európai szolidaritás és a generációk közötti együttműködés napja alkalmából Pozsonyban megrendezett konferenciához, a német jólét napjához, és a ciprusi multikulturális ifjúsági táborhoz.
|
Megdöbbentő adatok a hazai fűtésköltségekről
A háztartások energia felhasználásának mintegy 50-70 százalékát a fűtés teszi ki, ami a növekvő energiaárak és a csökkenő támogatások mellett egyre nagyobb terhet ró a lakosságra.
Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve – derül ki a Knauf Insulation legfrissebb felméréséből.
Régiónkban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. A magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.
Ma egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák otthon, ami ház és lakás állományunk korszerűtlen szigetelésének, vagy a szigetelés teljes hiányának számlájára írható.
Erre való tekintettel a 2009. január 1-én hatályba lépett energia-hatékonysági kormányrendelet célja az, hogy energiahatékonysági beruházásokra ösztönözze a lakosságot és a fenntartókat. Eszerint Magyarországon is minden új építésű ingatlan adásvételi dokumentációjához kötelező csatolni az épületek energiahatékonysági tanúsítványát.
Háztatásaink energiahatékonyságát takarékosabb kazánok, vagy dupla üvegű nyílászárók alkalmazásával is javíthatjuk, de
a legolcsóbb és legnagyobb megtérülést biztosító megoldás mégis a falak és a tető szigetelése.
"Válság idején a takarékosság a legjobb befektetés. A hagyományos technológiával épült házak átlagos energiaigénye ma négyzetméterenként hozzávetőleg 180–250 kilowatt évente, amely érték korszerű és innovatív szigeteléssel kétharmadára csökkenthető, így évente akár 60-70 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni.” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A korszerű és innovatív szigetelőanyagok használatával azonban nemcsak a családi kasszát, de környezetünket és a légkört is óvjuk, mivel kevesebb főtőanyagot használunk fel, így pedig kevesebb szén-dioxidot jutattunk a légkörbe.” - tette hozzá.
|
[4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
