A U2 a helyi lapok szerint Zágrábban 2 este alatt mintegy 120000 ember előtt szerepelt. Az első koncertet megelőző napokban a kávéházak már a U2 zenéjétől voltak hangosak. Több helyen nagy kedvezménnyel lehetett U2 CD-t, DVD-t, pólót, bakelit lemezeket beszerezni. Rengetegen jártak az utcán az zenekar többnyire új, a turnét hirdető pólójában. Mint azt egy helyi lakostól sikerült megtudni a második koncertre alapjában véve sokkal olcsóbbak voltak a jegyek, mint augusztus 9-re, így rengetegen 10-n is megnézték a show-t újra. Jómagam csupán az első koncerten vettem részt belülről, a másodikat csak a stadionon kívülről hallgattam végig.
Maga a koncert összességében energikus és precíz volt. A U2 mintha erre a turnéra is teljesen feltöltődött volna energiával, mivel a koncertet olyan erőbedobással csinálták végig, mintha az egyes dalokat most játszanák először, no persze ez igaz is az új dalokra. A zenekar jó hangulatban volt, élvezte a koncertet, szerette a közönséget. A lendületesebb dalok energiával teliek voltak, a lassabbak pedig családias hangulatot varázsoltak. A zene pontos volt, szinte studio minőségű, Bono hangja pedig tiszta és energikus, más kérdés hogy egyes daloknál nem mindig feltétlenül a megszokott ütemre énekelt, de ettől volt élő és improvizatív. A közönség időnként túlénekelte, ám mégiscsak nehéz naponta 50-60000 ezer embert túlénekelni. Több olyan rész is volt, amikor ő énekeltette a közönséget. Az esemény az új dalok blokkjával kezdődött, olyan dalokkal, mint például a Breathe, No line ont he Horizon, Get on your boots, Magnificent, ezek közül leginkább a Magnificentre és a No line ont he Horizon-ra indult be a közönség. A U2 az új szerzeményeket ugyanolyan lelkesedéssel játszotta, mint a régieket, minden egyes dalt komolyan vettek. Meg kell jegyezni, hogy az új művek jól szóltak élőben. Hangzásukban inkább rockosabbra voltak hangszerelve, az album effektesebb hangulatával szemben. Az első blokk után a sort olyan dalok folytatták, mint a Beutiful day, Elevation, Vertigo, City of blinding lights, Unforgetabble fire, stb…ezek a pörgősebb hangulatot vitték tovább, amit például a Get on your boots alapozott meg, ez volt a második blokk. Az I’ll go crazy if I don’t go crazy című új szerzemény egy poposabb, discosabb hangulatú változatban szólalt meg. A régiebbi nagy slágerek, például a Pride (Int he name of love), a Where the streets have no name, One, With or Without you, mindkét napon a harmadik blokkban koncert vége felére tolódtak. A koncertet a Moment of surrender című szerzemény zárta. Bono hangja az MLK című dalban csúcsosodott ki, ott volt a legszebb. A 9-i koncert különlegessége volt, hogy Bono kétszer is elénekeltette velünk a Happy Birthday-t, mivel The Edge születésnapját ezen a koncerten ünnepelték meg, a végén pezsgőbontással megspékelve a dolgot.
Dallista 2009.08.09. Sorrendben: Breathe, No Line on the Horizon, Get On Your Boots, Magnificent, Beautiful Day, Elevation, One, Unchained Melody, Until the end of the world, Stay, Unknown Caller, The Unforgettable Fire, City of blinding lights, Vertigo, I’ll go crazy if I don’t go crazy tonight (remix), Sunday Bloody Sunday, Pride, MLK, Walk On, Where the Streets Have No Name – Happy Birthday, Ultra Violet (Light My Way), With Or Without You, Momment of surrender.
Dallista 2009.08.10. Sorrendben: Breathe, No line ont he Horizon, Get on your boots, Magnificent, Beautiful day, Misterious ways, I still haven’t found what I’m looking for, Stand by me, Stuck in a moment…, The Unknown caller, Unforgetabble fire, City of blinding lights, Vertigo, I’ll go crazy if I don’t go crazy tonight, Sunday bloody Sunday, Pride (In the name of love), MLK, Walk on, Where the streets have no name, One, Ultra violet, With or without you, Moment of surrender.
Nézd meg a koncertről készült összefoglaló videót:
AJÁNLOM AZ OLDALT