T�rsadalmi k�rd�sek tekintet�ben mindig a t�rt�nelmet �s a V�d�kat, az Indiai szent�r�sokat h�vom seg�ts�g�l. Amennyiben ut�nan�z�nk a k�rd�snek �s mindkett�nek, kirajzol�dik el�tt�nk, hogy a t�rsadalmi �let nem volt mindig ilyen probl�m�s �s neh�zs�gekkel teli..., s�t kifejezetten �lhet� �s term�keny t�rsadalmi �let folyt azon a f�ld�n, ahol most mi is �l�nk. Az, hogy ma nem �gy vagy, az�rt lehet, mert valamit, vagy t�bb dolgok kifejezetten az alapterm�szet�nkkel ellent�tesen csin�lunk. Az al�bbiakban megpr�b�lom �sszefoglalni, mi is a k�l�nbs�g egy olyan t�rsadalom k�pe, mely kb. 5000 �vvel ez el�tt l�tezetett, ennek ellen�re �lhet�bb volt �s a mai  t�rsadalmak k�pe k�z�tt.

Az al�bbiakban t�rsadalomtudom�nyi szempontok figyelembev�tel�vel (is) prob�lom meg bemutatni a v�dikus t�rsadalom legfontosabb jellemz�it. A felv�zolt k�p alapj�n lehet�s�g ny�lhat arra, hogy �sszehasonl�tsuk a v�dikus irodalom szerinti ide�lis t�rsadalom k�p�t a jelenleg is fenn�ll�, "civiliz�lt" t�rsadalmakkal.

A v�dikus t�rsadalmi rendszer szerkezete, fel�p�t�se:

A V�d�k kinyilatkoztat�sai szerint a t�rsadalmi rendszert nem emberek alkott�k, hanem isteni eredet� volt. A szent�r�sok ezent�l kijelentik, hogy az �ltaluk kinyilatkoztatott t�rsadalomi modell nem puszt�n egy adott n�pre vonatkozik, hanem az eg�sz emberi t�rsadalomra. Vagyis az �ltaluk ismertetett t�rsadalomk�p nemcsak nemzet t�rsadalm�ra, hanem a vil�g eg�sz�re, mint egy vil�gszint� t�rsadalomra is �rtend�. A v�dikus civiliz�ci� t�rsadalmi berendezked�se Isten parancsolataival �s t�rv�nyeivel �sszhangban �ll� �letm�drendszer volt, melynek c�lja,hogy az emberis�get olyan tettek, k�teless�gek elv�gz�s�re sarkallja, melyeket v�grehajtva eljuthatnak a felszabadul�sig, vagyis visszat�rhetnek Isten lakhely�re. A t�rsadalmi rendszert, fel�p�t�se miatt �letrendszernek nevezt�k, mivel k�t r�szre tagol�dott, a varn�kra (vagyis a t�rsadalmi rendekre) �s asramakra (vagyis �letrendekre). Minden varn�nak �s asram�nak megvoltak a maga saj�ts�gos k�telezetts�gei. Volt, ami k�v�natosnak sz�m�tott az egyik t�rsadalmi oszt�lyn�l, de a m�sikn�l ugyanaz lealacsony�t�lag hatott.  A n�gy t�rsadalmi rend egyik�ben ki-ki a maga oszt�ly�nak megfelel� k�teless�g�nek v�grehajt�s�val gyakorolhatta a felszabadul�shoz vezet�, r� kiszabott lelki cselekedeteket, a k�l�nf�le �letrendek pedig a folyamatos, eg�sz �leten �t tart� lelki fejl�d�st szolg�lt�k. A n�gy t�rsadalmi rend �s �letrend bemutat�s�ra a k�vetkez�kben ker�l sor. A Bhagavad-Git� szerint a t�rsadalom eg�sze a h�romfajta guna vagyis a szem�lyes jellemz�ket meghat�roz� t�rv�nyszer�s�gek �s a karma vagyis egy bizonyos tev�kenys�gre val� hajlam alapj�n oszthat� 4 t�rsadalmi rendre (varn�ra). A t�rsadalmi rangl�tra legals� fok�n a sudr�k, vagyis a m�v�szek, szolg�l�k �s k�tkezi munk�sok �lltak. Jellemz� volt r�juk, hogy csak sz�mukra lehetett megengedett m�sok �ltal alkalmaz�sban �llni, a t�bbi varna gazdas�gilag �s foglalkoz�sukban �n�ll� maradt. Legf�bb k�teless�geik k�z� tartozott m�sok szolg�lata, a kitart� �s kem�ny munka, �ltal�nos erk�lcsi elvek betart�sa, (pl.: ne lopjon) �s v�g�l, a h�zass�gk�t�s. Ezzel szemben lehet�s�g�k volt, hogy b�szk�k legyenek saj�t munk�jukra. A t�rsadalmi rendszerben felett�k �lltak a vaisy�k vagyis az �llatteny�szt�k �s n�v�nytermel�k, a keresked�k �s az �zletemberek. A vaisya egy termel� oszt�ly volt. A felett�k �ll� k�t oszt�llyal egy�tt "k�tszer-sz�letetteknek" nevezt�k �ket, ami az jelentette, hogy lelki avat�sban is r�szes�ltek, �gy k�pletesen a lelki �let megkezd�s�vel egy �jabb �letbe kezdhettek. Ennek szellem�ben be kellett mutatniuk bizonyos szertart�sokat, ritu�l�kat. Legf�bb k�teless�geik k�z� tartozott az �llatok (f�leg a tehenek) �s a f�ld v�delme, valamint j�l�tet �s b�s�get teremteni a t�rsadalom sz�m�ra, ell�tni a munk�sokat elegend� �lelemmel �s ruh�zattal, becs�letesen kereskedni, ad�t fizetni a felett�k �ll� oszt�lynak, ksatriy�knak. A ksatriyak vagyis a harcosok, rendfenntart�k �s hivatalnokok voltak. �k k�pezt�k a nemess�get, a t�rsadalom v�delmez�it. Noha rendelkeztek bizonyos el�jogokkal, elv�rt volt t�l�k, hogy rendelkezzenek sz�mottev� testi er�vel �s hat�rozott jellemmel. Legf�bb k�teless�geik k�z� tartozott a polg�rok - k�l�n�sen a n�k, gyerekek, id�sek, tehenek �s a br�hman�k- v�delme. Ezek mellett annak biztos�t�sa is r�juk h�rult, hogy a polg�rok tudj�k gyakorolni el��rt k�teless�geiket �s lelki fejl�d�s�ket. Elv�rt volt t�l�k, hogy legyenek az els� emberek a csat�ban, �s soha ne menek�ljenek el a csatat�rr�l, tarts�k be adott szavukat, soha ne utas�ts�k vissza a kih�v�st. Mindemellett folyamatsoan fejleszteni�k kellett az olyan tulajdons�gaikat, mint az er�, lovagiass�g �s a nagylelk�s�g. Mint hivatalnokok ad�t szedtek a vaisy�kt�l. Tiltott volt sz�mukra b�rminem� adom�ny elfogad�sa. K�telsess�g�k volt ugyanakkor, hogy tan�csokat fogadjanak el f�leg a br�hman�kt�l, ismerj�k a szent�r�sokat, k�l�n�sen az artha s�str�t, ne legyenek megalkuv�ak b�nt�ny vagy igazs�gtalans�g eset�n, v�llaljanak felel�ss�get a kir�lys�g�ban el�fordul� sz�k�lk�d�s�rt, uralj�k az �rz�keiket, elm�j�ket �s csak a szent�r�sokban foglaltak szerinti �lvezeteket hajszolj�k, v�g�l k�telesek voltak ut�dot hagyni maguk ut�n. A t�rsadalom legmagasabb szintj�n a brahmanak, vagyis a papok, tan�t�k �s �rtelmis�giek �llnak. A brahman�k hagyom�nyos feladataikat tekintve oktattak �s lelki vezet�i szerepet t�lt�ttek be. �k hat�rozz�k meg a t�rsadalmak �rt�krendj�t �s n�zeteit. A hagyom�ny szerint a klasszikus v�dikus civil�z�ci� kor�ban biztos�tva voltak az alapsz�ks�gleteik, ez�rt a lelki feladataiknak szentelhett�k magukat. Elv�rt volt t�l�k a nagyon egyszer� �letm�d. Legf�bb k�teless�geik k�z� tartozott a V�d�k tanulm�nyoz�sa �s tan�t�sa, az �ldozatok �s vall�sos szertart�sok bemutat�sa, �s m�sok oktat�sa a szertart�sok v�gz�s�r�l. �k elfogadhattak adom�nyokat �s adom�nyozhattak is. Lehet�s�g�k volt tan�csokat adni, k�l�n�sen a ksatriy�knak. �k ny�jtottak a t�rsadalom sz�m�ra az eg�szs�g�gyi ell�t�st is. Tan�csaik�rt �s eg�szs�g�gyi munk�juk�rt nem v�rhattak ellenszolg�ltat�s. Ismerni�k kellett a Brahmant (l�lek, �nval�, Isten) �s ki kellett fejleszteni�k magukban minden ide�lis tulajdons�got, f�k�ppen az igazmond�st, becs�letess�get, tisztas�got, egyszer�s�get, lemond�st, tud�st �s a b�lcsess�get. Ezt teh�t a hagyom�nyos v�dikus t�rsadalmi feloszt�s. Azt mindenk�ppen meg kell eml�teni, hogy a n�gy t�rsadalmi rend csak n�vlegesen �s k�teless�geit tekintve volt hierarchikus feloszt�sban. Val�j�ban a t�rsadalom egy �sszef�gg� egys�get alkotott, melyben ugyanolyan megbecs�l�s j�rt b�rmely t�rsadalmi rend tagj�nak, �s mindegyik oszt�ly szerepe n�lk�l�zhetetlen volt a t�rsadalom m�k�d�se szempontj�b�l. Egyetlen t�rsadalmi rend tev�kenys�ge sem lehetett n�lk�l�zhet�, mivel ennek a rendszernek az alapelve a k�lcs�n�s szolg�lat �s mindegyik oszt�ly saj�t el��rt k�teless�gei v�gz�s�vel szolg�lta a t�rsadalom eg�sz�t. A v�dikus irodalom a n�gy t�rsadalmi rendet �s egy�ttm�k�d�s�ket az �r test�hez hasonl�tja, ahol a br�hman�k a fejet alkotj�k, a ksatriy�k a karj�t, a vaisy�k a derek�t, a sudr�k pedig a l�b�t. Ahhoz, hogy a t�rsadalmi rendszer megfelel�en legyen k�pes m�k�dni, minden egyes testr�sznek a maga el��rt k�teless�geinek szellem�ben kell v�grehajtania feladatait. �gy a test j�l m�k�dik. Azonban amikor a l�b akarja v�grehajtani a kar feladatait, vagy a kar a fej�t, a rendszer felborul, m�k�d�sk�ptelenn� v�lik. E t�rsadalmi rendszer fontos eleme volt tov�bb� m�g az is, hogy mindenki sz�ks�gleteinek megfelel�en r�szes�lt a t�rsadalom �ltal termelt �s felk�n�l�sra ker�l� javakb�l. A varnasrama rendszer term�szet�vel eredend�en �sszeegyeztethetetlen volt  a t�rsadalmi egyenl�tlens�g fogalma, tekintve, hogy alapvet�en a t�rsadalom minden tagj�t els�sorban l�leknek tekintett�k �s fizikai helyzete, rangja, foglalkoz�sa, egy�b jellemz�i csak m�sodlagos jellemz�it alkott�k mivolt�nak. �gy gondolt�k, hogy b�r minden egyes l�lek k�l�n szem�lyis�ggel b�r, alapterm�szet�ket tekintve azonban nincs k�l�nbs�g, �gy a t�rsadalom tagjai k�z�tt egyfajta testv�ri viszony volt. A �letrendek c�lja egy�bk�nt az is volt, hogy fokozatosan hozz�szoktass�k a t�rsadalom tagjait lelki k�teless�geikhez. A n�gy �letrend tekintet�ben a k�vetkez�k jellemezt�k a t�rsadalmat: A legfiatalabbak a brahmac�rik vagyis a tanul� �letrendbe tartoztak. A brahmac�rik k�z�ss�gei gyakran t�vol voltak otthonukt�l, ak�rcsak a bentlak�sos iskol�k tanul�i, �s ezek a k�pz�int�zm�nyek els�dlegesen a lelki �rt�keket voltak hivatottak fejleszteni. A mem�ria �s a k�szs�gfejleszt�s m�sodlagosnak sz�m�tott a jellemform�l�sban �s az �nmegval�s�t�sban. M�g az uralkod� csal�dok fiait�l is azt v�rt�k el, hogy ink�bb a lemond�sokkal teli �s szigor�, de jellemform�l�sra ir�nyul� k�pz�st v�llalj�k. Mindennek k�vetkezt�ben ezeknek a tanul�knak k�teless�g�k volt c�lib�tusban, egyszer� �letet �lni, t�vol az �rz�k kiel�g�t�s�t�l �s az anyagi cs�b�t�sokt�l. A gurut, vagyis a lelki tan�t�mestert kellett szolg�lniuk �s adom�nyokat gy�jteni sz�m�ra. Ezeken t�l k�teless�g�k volt hallgatni, tanulm�nyozni a szent�r�sokat, vagyis azonosulni a V�d�kkal. Fejl�dni kellett a k�vetkez� kedvez� tulajdons�gok ter�n: al�zatoss�g, tud�s, egyszer�s�g, tisztas�g, l�gysz�v�s�g, stb. A hagyom�ny szerint voltak, akik eg�sz �let�kben c�lib�tusban �ltek, �s vagy brahmac�rik maradnak, vagy sanny�st vettek fel. 25 �ves koruk ut�n a fiatalok megh�zasodnak �s a grihast�k, vagyis a csal�dfenntart�k �letrendj�be l�ptek. Akik meg akartak h�zasodni, kiterjedt felel�ss�get v�llaltak feles�g�k�rt, a gyermekeik�rt, rokonaik�rt �s �ltal�ban a t�rsadalom�rt. Ebben az egyetlen �letrendben volt enged�lyezett a szexu�lis �let. A csal�dfenntart�k k�teless�ge volt a p�nzkeres�s a csal�d sz�m�ra, �ldozatok �s vall�sos ritu�l�k bemutat�sa, a csal�dtagok fenntart�sa �s v�delmez�se (feles�g, gyermekek �s id�sek), a gyermekeknek lelki �rt�kekre val� tan�t�sa, adom�nyoz�s. Kiemelt k�teless�g�k volt a szentek, a szeg�nyek �s az �llatok etet�se, �lelmez�se. A csal�dfenntart�k rendj�b�l 50 �ves koruk bet�lt�s�vel l�phetnek a v�naprasth�k, vagyis visszavonult rend �letrendj�be. Miut�n a gyermekek elhagyt�k az otthont �s meg�llapodtak, a f�rfi fokozatosan visszavonulhatott a csal�di k�telezetts�gekt�l, �s a feles�g�vel egy�tt elkezdt�k elm�j�ket a lelki dolgokra �sszpontos�tani. A f�rj gyakran ment zar�ndokutakra, melyre a feles�g elk�s�rhette, de mindenf�le szexu�lis kapcsolat tiltott volt k�z�tt�k. A v�naprasth�k �ltal�ban t�bb id�t szenteltek a lelki megval�s�t�sra, lemond�sokat v�gz�s�re �s vezekl�sre. Miut�n ezt az �letrendet is teljes�tette valaki, v�g�l 75 �ves kora t�j�k�n a sanny�sik, vagyis a lemondottak �letrendj�be l�phetett. Ez a szint csak azok sz�m�ra volt el�rhet�, akiken megmutatkoztak a br�hman�k tulajdons�gai. Az ilyen embernek el kellett hagynia otthon�t �s a csal�dj�t, �s soha t�bbet nem l�thatta a feles�g�t. T�rsadalmi szempontb�l halottnak sz�m�tott, szabadon v�ndorolt �let�t teljesen Istenre b�zva. Gyakran szadhuknak (szent ember) h�vt�k �ket. F�bb jellemz�ik a k�vetkez�k voltak: az �rz�kek �s az elme teljes ir�ny�t�sa, az elme a Legfels�bbre val� ir�ny�t�sa, f�lelemn�lk�lis�g �s a ragaszkod�sokt�l val� mentess�g, egyed�l az �ron val� f�gg�s, Legfels�bb v�delmez�k�nt tekintve R�. Jellegzetes feladatuk volt m�g a pr�dik�l�s �s tan�t�s az �nmegval�s�t�s fontoss�g�r�l �s az Istenr�l val� tud�sr�l. Err�l f�leg a csal�dfenntart�kat oktatt�k, akik gyakran zavarban voltak lelki k�teless�geiket illet�en. Manaps�g csak n�h�ny hindu k�veti nagyon szigor�an ezt a rendszert. Ennek ellen�re a j�mbor �s szab�lyozott m�don �lvezett �let, amelyet a fokozatos visszavonul�s k�vet, maradt meg eszm�nyk�pnek. M�ra a varnasrama rendszernek Indi�ban egy eltorzult form�ja tal�lhat� meg, melynek a gyakorlatban semmi k�ze nincsen az eredeti t�rsadalmi feloszt�shoz. Jelenleg a t�rsadalom tagjait sz�let�si el�jogok alapj�n osztj�k a 4 nagyobb t�rsadalmi rend valamelyike k�z�. Teh�t, annak lesz�rmazottja, aki a klasszikus v�dikus civiliz�ci�ban jelleme alapj�n m�lt�nak bizonyult mondjuk a brahman�k rendj�be tartozni, jelenleg k�pess�geit�l �s jellem�t�l f�ggetlen�l, puszt�n ezen el�kel� csal�dba val� sz�let�s alapj�n brahmana lehet. Ezt az abszurdit�st fokozza, hogy r�ad�sul ez az oszt�ly fels�bbrend�nek tartva mag�t nem is hagyja az alacsonyabb kasztok tagjait saj�t oszt�ly�ba emelkedni. Ez a varnasrama rendszerben elk�pzelhetetlen lett volna. A varnasrama rendszerben a sudr�k kiv�tel�vel mindenkinek adott volt a lehet�s�g, hogy a fels�bb kasztokba emelkedjen, ha erre val� alkalmass�g�t bizony�tani tudta. Ma tal�lhat�k alkasztok is a kasztrendszer n�gy f� csoportj�n k�v�l is, melyek tov�bb csoportos�tj�k az embereket foglalkoz�suk alapj�n, ez a feloszt�s m�g hangs�lyosabb, ezt h�vj�k igaz�b�l kasztrendszernek. A varnasrama rendszer mostani, egyenl�tlens�geken alapul�, eltorzult megjelen�si form�j�nak ellen�re kor�bbi v�ltozat�bant�bb ezer �ven �t biztos�totta a t�rsadalom harmonikus rendj�t Indi�ban �s ha a v�dikus szent�r�sok kijelent�seit elfogadjuk, az eg�sz vil�gon.