Mozgás
Egy végletes személyiség
hazahozta ma a csomagjaim.
Teste cipelt, segített lelkemnek.
Ő megállt a küszöbnél,
engem hagyott továbbmenni,
eltűnni.
Halkan még elköszönt,
majd másnap újra várt.
Figyelt!
Pontos volt, precíz,
higgadt, mint mindig.
Haragom érezte, újat próbált,
s kinevette emlékeim.
Szándéka kezdetben
nem sikerült túl jól,
de készen állt
megváltoztatni engem.
Az ajtóban belém költözött,
könnyei elapadtak szemeim közt.
Azóta is együtt megyünk
mindenhova.
Be nem mutatkozott,
de tudom ki ő,
régóta ismerem,
felejtésnek hívják.
|