Élünk?

Egy megtört száj sziklában ébred,

felszínkék szem égben ragyog és térdel.

Őrült könny, mi egyedül képes bármire,

sötét a völgy, ami a halálból kivezet.

Önként szeretkezik a homokóra és a szemcse benne,

örömből mozdulatlanok a szobrok

és szívből némák az élők…

…öröktől törvény a félelem és elfojtott a torok.

Szerszámként használ minket az örökkévalóság,

megműveli velünk a lelket.

de a lét nem fogékony a koplexitásra,

egyhelyben égünk, míg rólunk a mester megfeledkezett.

Hisz te vagy életünk végterméke! Taníts valamit végre!

Mutass valamit megkérdőjelezhetetlen bölcsességedből!

…Számon tart minket a boldogtalanság,

friss tejet szopunk a végtelen melléből.