A k�tetr�l

A k�tet egy 6 k�tetnyi versb�l �ll� gy�jtem�nyb�l lett �sszev�logatva. Ezek k�z�l csak az els� k�tet jelent meg nyomtat�sban, azonban az sem ker�lt kereskedelmi forgalomba, csup�n ismer�si k�rben terjedt el. Mindebb�l k�vetkez�en tal�n furcsa, hogy valaki az els� „hivatalos” k�tetek�nt r�gt�n egy v�logat�sk�tettel ind�t. V�logat�s k�teteket egy karrier egy adott szakasz�n�l vagy �ppen lez�rul�s�t k�vet�en szoktak kiadni. Az �n sz�nd�kom is az e k�tettel, hogy egy adott id�szakr�l k�sz�lt dokument�ci�t tegyek k�zz�, lez�rtnak tekintve azt a szakaszt. Azonban nem �rzem ehhez sz�ks�gess�g�t annak, hogy az ebben az id�szakban sz�letett m�vek, k�tetenk�nt k�l�n-k�l�n is megjelenjenek. Elegend�nek �rzem egy gy�jtem�ny megjelentet�s�t. Az egyes m�vek 2001 �s 2004 k�z�tt sz�lettek. A vers sz�t e k�tet eset�ben t�gabb �rtelemben haszn�lom. A versek k�z�tt szerepelnek formai szempontb�l t�nyleg a klasszikus versel�s k�r�be sorolhat� m�vek, ugyanakkor helyet kaptak olyan jelleg� irom�nyok (f�k�nt azok) amelyeket legink�bb a szabad vers kateg�ri�ba soroln�k (ha m�r mindenk�ppen versr�l kell besz�ln�nk), tekintve, hogy ink�bb gondolatfuttat�sok �s a spontaneit�s, a gondolatis�g, az �rz�svil�g �s a hangulat kap f�szerepet a formais�ggal szemben. Teh�t ezek ink�bb �rz�sek �s hangulatok, mintsem versek. A k�tetben t�bb helyen el�fordul, hogy az olvas� olyan m�vekkel tal�lkozik melyekn�l nem a l�ttat� er�re �s konkr�tumok keres�s�re kell ford�tania a figyelm�t, hanem ink�bb meg kell pr�b�lnia belemer�lni a szavak, gondolatok hangulatis�g�ba. Sok m� egyszer� szabad asszoci�ci�k sor�b�l �ll, ami azt jelenti, hogy el�fordulhat, hogy az egyes gondolatok, k�z�tt nincsen gyakorlati �sszef�gg�s, hanem azok egym�st gener�lj�k, egym�sb�l j�nnek l�tre, azonban k�l�nb�z� �sszef�gg�sek sorak�nt. A k�tet �gymond fel�p�tett szerkezet�. Elej�t�l a v�g�ig olvasva bontakoznak ki az olvas� el�tt a mind sz�lesed� �s m�lyebben kibontakoz� t�mak�r t�pusok. A k�nyv a szerelem t�mak�r�t�l vezet el a l�lek �s a l�t m�lyebb k�rd�seit �rint� t�mak�r�k fel�. Hogy kiknek aj�nlom a k�nyvet? Egyr�szt azoknak, akik gondolatis�gra v�gynak. �r�saim egyik c�lja a gondolat�breszt�s. M�sr�szr�l azoknak javasoln�m olvas�s�t, akik hasonl� �rz�svil�ggal b�rnak, �s egyszer�en szeretn�nek belehelyezkedni hangulatokba, �rz�sekbe. Meg�t�l�sem szerint a k�tet mindkett�re alkalmas. �gy gondolom a k�tetben nem �ll�tok univerz�lis igazs�gokat, ink�bb csak k�zl�m megsejt�seimet �s le�rom a dolgokat, ahogy �n l�tom, �rzem. Ezek val�dis�g �s igazs�gtartalm�t mindenkinek mag�nak kell m�rlegelnie. �m, amennyiben az olvas� eljut egy ilyenfajta m�rlegel�shez, m�ris megval�sult a k�tet egyik c�lja, vagyis gondolkod�sra serkent. Az olvas�nak a k�tet fejezetr�l-fejezetre t�rt�n� v�gigolvas�s�t javaslom, amennyiben az a c�lja, hogy a m� �zenet�t befogadja. Az egyes fejezetek, az egyes versek, gondolatok mind egy, �sszef�gg� egys�get alkotnak, nem ad teljes k�pet, ha az olvas� k�l�n-k�l�n szeretn� �rtelmezni �ket.

A szerz�