Letisztulás

Nagy dolgok közvetítésére

vagyunk képesek,

halhatatlan, kísértő,

szinte elviselhetetlen csodákra

s hiányukra.

Hozzászólhatunk tévedéseink

 és sikereink megtervezéséhez,

míg itt vagyunk egymásnak.

Talán kifejezhetővé tehetjük most,

hogy milyen, mikor elveszítünk mindent.

Ez újraalapozásunk első reménye.

Ha lefordítjuk a félelmet,

ami az elterelt figyelem

 egyedülléte mögött van,

már ketten leszünk.

Ha lazítunk azon,

ami másodlagos,

mégis érthetetlen nyelvet

teremt egymás számára…

…S több idő fog eltelni azzal,

hogy nem engedjük az időt eltelni…

…Így visszatérhetünk magunkhoz,

s nem sajnálunk majd

semmit hátrahagyni.

Ötlettelen odafigyeléssel

alkotjuk mindennapi rajzaink,

s talán álmok

és szellemek segítenek.

Mindenki közeli, ha ránk nevet.

Mindenkit csodába ejtesz,

ha elveszted magad.

Hiába akarsz több helyre tartozni.

Valahol aggódásod

és törődésed felváltja egy idegen.

A folytonosságban

és a megszakítatlanságban

kínozhatatlan csak a nyugalom,

mert minden külső indok nélkül

boldog.

 Aki, nem mer változtatni,

nem köthet meg örökre semmit.

Aki változtat és érzékeny, belehal.

Néha kimerítjük szemeink forrásait,

de egy szív mindig lát,

ami túlélt egy katasztrófát,

s a szeretet nem hagyja

meghalni.