Gondolatterelés
Nézz végig magadon!
Ha már nem látsz belőlem semmit,
nem vagyok a tiéd.
Súlyos szilánkok fúródnak testembe,
melyek szívedről hullnak le,
melyek az összecsukláshoz szögeznek,
míg térdelek előtted.
S lábaid remegnek,
úgy szorítom őket szívemhez.
Többé már nem kérhetsz tőlem semmit!
Sajnálom...
|