Egy verstani egység
az érzelmek nyelvén
olykor csupán
puszta nevetség.
A szenvedély
liberális, végletes
féktelenség...
...Racionalizálni azt
olykor csupán
érdekesség.
Egy verstani egység
nem feltételen
minden igényt kiszolgáló
kulturális mentség.
A rímség
lehet pusztán
értelem alkotta ínség,
gondolatokkal kínzott
szépség.
Tudományossággal megbabonázott
- ság, - ség...
Hiszen a törött hangszer is visszhangzik...
...s szakadt húrokkal is lehet lelkeket fojtani...
...s akaratlan is képes a félelem kegyetlen
kínzásra...
s olykor indok nélkül is képtelenek vagyunk
megbocsátani...
...Így az ember
pusztán csak próbálkozik,
de nem tud mást...
...csak érezni, érezni, érezni...
s alávetni alkotásait
érzéseinek,
ha most érez,
s ezt nem képes feledni...