Monológ
és hagyom lelkem beszélni testedhez,
bemutatom neked összes halálom,
többet érzek most, mint az élet,
szívem fáradttá veri a mélységet
őrült ragaszkodásod párja
az én fojtó szerelmem,
ez a hasonlóság
az élet és a halál között
következő találkozásunkig
bátran ölelkezik össze
transzba borult, révült könnyed,
illatoddal, mit lelkemen felejtettél
|