Elvesztett szavak

Ihlet…

Te vagy a költőitató kísértet,

örök kíséret és kísérlet.

Szavaid közszereplők a világban.

Az emberek barátságtalanok,

szokatlanok neked,

a szerelmek kegyetlenek, élhetetlenek,

többek között merénylet ez.

De nem lehet senkit sürgetni

a tömegtöprengést hozó

sziklaalak tövéhez.

Most csiszol téged gyötrelemmé a folyó,

hogy végül aranyként kerülj a szívsikon

kapaszkodó, megfosztott ingerek 

szerelmeseként a lélekhez.

Kiábrándultak és csak részben maradtak

meg bennem a szavak,

egy frissebb, boldogabb szívet kerestek

maguknak.

Elkönnyelműsködték valaha véleményüket,

mikor hozzám fordultak,

Kapcsolatunkból csak az ingerencia maradt,

a szavak elvesztek, az érzések elbújtak.