Mert nem k�rdezed

 

Nem sz�gyelled gondj�t,
mert meg nem �led,
s nem k�rdezed, mert
mulats�gos rajta �t�lned.
Nincs benne bizalmad,
mert nem szolg�l t�ged,
gy�v�nak n�zed, nem tudod
mennyi, hogy t�bbet �lt meg.
Nem k�rdezed, mert sorsa
sz�modra nem v�gzet,
�let�t sz�tlanul k�s�rve n�zed,
felh�bor�t…, � nem �rt meg t�ged.
Nem sz�vleled, mert
a megbocs�t�st sem f�led,
�v�lt�d, hogy b�n�s,
mert f�jdalma nem fesz�t meg.
Nem mutatod, mert ami nem
te vagy, azt mi�rt emeln�d fel?
Hogy sebezhetetlens�ged l�tszat�t keltsd,
van-e �r�ltebb k�nyszer?
Elfelejted, amint mosoly�t
m�r nem k�nyszer� viselned,
lemondasz r�la, mert teste elt�nt
s lelk�t sosem cipelted.
Terhes m�r, mert nem v�red,
szellemedben felolvadni nem v�led,
�ner�b�l felt�madni nem k�red,
�g�retedn�l nincs kev�lyebb �rved.
S � s�r, mert nem k�rdezted,
avagy csak t�r, mert elv�rezhet,
hallgat, mert nem k�rdezhet,
rem�li, hogy a sors megt�vedhet.

�gy b�nsz emberrel �s Istennel is.

Van Istened s nem ismered
mert nem k�rdezed
meg sz�nd�k�t.