Individuális mozgás
Életünk egy önálló áradás,
míg szívünk beleég
a kollektivitás statikusságába.
Természetünk magva
az önkényes ráhatás,
míg az elme féltékennyé teszi
a könyörület vibrálását.
Szenvedély, tévelygés és jóság,
belénk született érzések
és a személyiségből nyitott
finom átjárók,
melyeken keresztül
a bölcsesség és a karma között
bujkálunk az igazság elől.
(oda-vissza)
Szó szót követ el,
fegyverkezik az analitika,
befodrozódva kucorog a bajtincs,
vért sűrít az indulatdinamika.
Történelemből kihagyott lélekzetek
törekszenek alakítani életük
nyomait, iszonyodva
hiábavalóságuktól.
|