�ti c�l

Sz�ks�gem van a kapcsolatra az �rz�kenys�ggel,

mely r�lelt a viharra lelkedben,

s elhagyott testem �poltj�t l�tja benned,

Mikor t�pl�lom bel�d az �letet,

meggy�jtom elbukott rem�nyem,

ahogy versenyzek gy�l�leteddel,

f�j�n susog hangodon a tenger…

Eltolod sz�veddel a nappal l�ngjait,

szemeid elf�jj�k f�stj�t minden �rz�s felett,

cs�nd pihen ujjaink hegy�n,

melyek simogatni v�gynak,

…mikor megfagy sz�v�nk alatt az �rint�s �rtelme…

Szomor�s�god �sszet�rt,

kih�lt karjaid k�z�tt v�rzek,

szemeidben t�bbet nem vesz�thetsz,

m�r minden �szrev�tlen,

mi belebukott szerelm�nkbe.

Keresem legszebb sz�neid,

melyek megnyugtatj�k b�r�m,

de hib�i f�jdalmat aj�nlanak neked,

t�n ez �pp el�g, hogy megcsalja a csod�t,

s hinni hagyjon abban, amit nem �rtesz.

Kinevetett b�j vagy, megal�zva,

mely naiv szemtan�ja buk�s�nak,

mert csak elrohant boldogs�god v�gy�t kergeted,

nem hiszem, hogy lehet n�lk�led �lni,

s el lehet fogadni a felejt�st…

...de te m�r sosem fogsz utol�rni engem…