Végtelen eszmélet…

…sosem maradsz…

A hely tengere még mindig ugyanaz…

…hullámokra születtünk, hogy a szél dobálja

szigetünk előtt szívünket.

Szerelmünk filozófiája vágyaid szeme elé állít, örök

csillagjaink alá tartozunk,

amennyire szükségem van rád, úgy rémítesz meg

egy idegen test karjaiban remélve…

Sosem maradsz sokáig, mindig csak egy csókot

engedsz látni,

sebzett lelkem vétkével sétálni kérlek,

korán…, bólintod ábrándod,

hagysz forogni magam körül elfogottan,

szívem sziklájára ülsz, tehetetlen arcom búja:

testem…

…Könnyeidbe kapaszkodsz…

életed végéig próbálsz megérteni engem…