A közös tudat felé

Veszedelmessel játszottunk,

vizsgáltuk régtől a véget,

és kezdettől

a tudat  meghasonlását,

elementáris energiákkal

lelki színkészleteinket.

Most utolsó szívdobbanásainkkal kísérleteznek,

kioltanának a szellemtestvérek,

szokásosan, gyengéden játsszák

magukat belénk,

megközelítenek a gyulladások,

elsiratnak a szépek.

Úgy csillan meg most

a felszínen az élet,

mint testben a lélek,

úgy érzem, ahogy élek,

csak felejtek, kérek, felejtek, kérek.

Finoman léptettek érvényünkre

minden eszközzel

fájdalomérzeteket,

de a végletek után is

továbbmentünk,

egyedül,

egy közös tudat felé 

emelkedve.