Maja

Bizonytalan, hogy ébredünk

és álmokat felejtünk.

Kudarc, hogy az öntudat

felfedezéséről ítélkezünk.

Keserű, hogy mindennapjaink

a gúny felperzseléséért születnek.

Amit lezártunk,

ismét csak panasz.

Amit elfolytunk,

minden felidézéssel

ravaszabb és fájdalmasabb.

Összemérjük képességeinket

a továbblépésről,

persze ez csak visszalépés…

…amíg be nem valljuk,

hogy egymás nélkül

sehova sem jutunk.