A lemond�s filoz�fi�ja

"�n"�nkbe borult
a vil�g,
milli�rdnyi a lakatlan
szigetre szakadt,
idegen t�l�nk
 a szellem �ress�g �tja,
szimb�lik�nk �si,
mindig a nem-tud�sb�l fakadt.


Egyetlen a lemond�s,
de sokf�l�nek ismerik
az �ltala
okozott hal�lt,
Mindink�bb �z�ttebben
hans�lyozzuk az eg�t,
s ezzel csak
s�rgetj�k az �nfelad�st.


Az �let �s
a hal�l megvezet,
�let�nk egy
pillanatnyi ill�zi�,
hal�lunk n�h�ny
percnyi remeg�s,
�m a szubjektum n�lk�l
a l�lek meztelen �s ragyog�.


Elvesz�thetj�k
a nem l�tez�t,
hisz eredet�nknek
nincs mir�l lemondania,
hitt�k egyszer, hogy forma,
amit most l�tunk,
de az csak csal�d�sunk alapj�nak
eleven tapasztalata.


Nem vagyunk
az univerzum els�sz�l�ttjei,
s kiemelt
kegyeltjei sem,
l�tform�nk lehet�s�ge
t�ved�s�nk felismer�se,
s a magszabadul�s
ut�ni csend.