Tudatoss vlni
Taln, mint kik tlsgosan
benne ragadtak a szenvedlyben,
taln, mint kik hvsgosan
rzik titkaikat,
taln, mint kik elvesztettk maguka,
s megrezdlnek minden l s holt lttn,
vagy, mint kik magukra talltak,
s a vgletek kztt viszolyognak,
mindent meglnk mi is,
s tn tl tudatosak vagyunk,
vagy semennyire sem.
A tisztnlts nem akarat,
s nem kizrlagos termszete a felejts,
nem olyan, amit elengedhetnk,
nem egyszeren tveds,
tbb, mint a pillanatban val megmereveds,
s tbb, mint elmn tlmutat tovbblps,
a kettssgek legnagyobb csapdja,
pengelen tncol szemlyisg jjteremts.
Nemcsak esly az talakulsra,
de pusztuls is, s nem pusztn let,
megrts, de nem megrtettsg,
konkrtum, de nem rtktlet.
Vgyakozs, s a vgyakat ugyancsak
feloszlatni ht eszmlet,
szolgasg, mely nknt vllalt,
mgis kitrni hes, inger szksglet.
A megls lassan csorbul,
mindinkbb kiszlesednek s
tompulnak az lek.
Viaszknt olvad a test ahogy
a megrzs finomodik s srsdik,
s mindegyre felsejlik a llek.
gy kutatunk ttlen az idben,
tancsoktl biztatva,
fakul hittel s vgtat remnnyel,
szndkoktl elidegenedetten,
megkopott keringssel,
flslegesen sznlelt nem-cselekvssel.
|