A „Harcosok klubja” c. film és Osho meditácós módszerének összefüggései
Talán meglepően hangzik, de az 1999-s „Harcosok klubja” című filmben alkalmazott, stresszoldásra kifejlesztett aktív, agresszív „csoporttevékenység”, valamint a keleti megvilágosodott tanító, Osho Dinamikus meditációként emlegetett módszerének egyik alapelve első látásra ugyanaz.
A „Harcosok klubja” című film egyik alapszála, hogy két férfi kialakít egy titkos társaságot, melynek lényege az, hogy a résztvevők heti rendszerességgel összejönnek és egymás elleni verekedésben élik meg a bennük lévő agressziót, mely elfojtásaikból, a világgal szembeni elégedetlenségükből fakad. Az összecsapásoknak nincsen tétje. A résztvevők egyfajta terápiás jelleggel verekednek és a verekedés után barátokként válnak el egymástól. Mindennek a célja az, hogy elfojtásaiktól megszabadulva egyfajta tartós nyugalmi állapotot érjenek el. A film alapján a módszer működik is.
Osho - akit sokan a XX. század egyik legfontosabb spirituális tanítójának tartanak - módszerének ugyanez az alapelve. Az ő általa kifejlesztett dinamikus meditáció egyik elemének lényege ugyanaz, mint amit a film kapcsán megfogalmaztam. Ő is úgy gondolta, hogy a modern társadalmakban élő emberek számára a magasabb tudatosság elérésének hatékony eszköze az, ha úgy próbálunk nyugalmi állapotot elérni, hogy előtte maximálisan felszínre hozzuk elfojtásainkat és különféle spontán cselekedetekben formát adva azoknak kiéljük őket. Véleménye szerint szinte az „őrületig” hajtott elme képes úgy kifáradni, hogy utána elérhesse a meditáció állapotát, vagyis képes legyen az elcsendesülésre. Amíg az elme nem fáradt, addig annyira kavarog, hogy lehetetlenné teszi az elcsendesülést, a meditációt. Osho tapasztalataiból arra következtetett, hogy a hagyományos meditációs technikák sokaknak nem segítettek. A többség olyan traumáktól szenved, melyeket először fel kell oldani ahhoz, hogy az ember utána alkalmassá váljon megtapasztalni a meditáció állapotát.
Az általa kifejlesztett módszert különféle szinten „traumatizált” emberekkel folytatták le. Osho azt mondta, hogy minél zaklatottabb egy elme, minél több az egyénben az elfojtás, annál intenzívebb formában kell „kiélnie” ezt az elfojtást. Éppen ezért volt olyan, akinek például a „Harcosok klubja” című filmben szereplő személyekhez hasonlóan az segített, ha elfojtásait „kiverekedte” magából. Miután ez megtörtént, az elméje képessé vált elcsendesedni és a meditáció állapotába kerülni. Fontos volt, hogy a résztvevő mindeközben megfigyelje önmagát. A résztvevők a filmhez hasonlóan barátként ölelték meg egymást a szituáció végén, többen még el is sírták magukat a katarzis hatására, vagy éppen nevettek. Az Osho által bevezetett technikának ez a második fázisát képezte. Ő tehát nem csupán a stresszoldást tartotta szem előtt, mint ahogy az a „Harcosok klubja” című filmben szerepel, számára ez csak egy lépés volt az önmegvalósítás folyamatában. A módszer igazi lényege csak ezután kezdődött. A terápia során persze ügyeltek arra, hogy a résztvevők ne tegyenek kárt egymásban és magukban. A terápiát 1975 környékén kezdték el ilyen formában is alkalmazni. Osho maga a következőképpen beszélt a módszer említett fázisáról: „ A szembesítő terápiás csoportban – amelyet igazi szembesítéséként kell felfogni – az ember saját magával szembesül. A résztvevők itt mindent kiadnak magukból, amit addig elfojtottak, mindent ki kell adniuk magukból, anélkül, hogy mérlegelnének, mi jó és mi rossz. És az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy őrjöngő vadállatok üvöltenek benne. Ezek a vadállatok pedig erőszakosak. Az erőszakmentesség elfojtotta az erőszakot. Minden ok nélkül hatalmas düh kel életre, egyesek tiszta erőből verik a falat, mások saját magukat püfölik. Közben pedig azt mondják: „Mi a fenét csinálok?” Ilyet még soha nem tettem! Honnan jön ez?” Mindez pedig ellenállhatatlan erővel tör rájuk. A folyamat lényege éppen abban rejlik, hogy szabadjára engedjük ezeket az erőket. Ha már minden felszínre jött – a szexualitás, a düh, a kapzsiság, a féltékenység, a harag -, akkor hirtelen igazi nyugalom következik. Ez a vihar után csend.”
Az alábbiakban az Osho által alkalmazott dinamikus meditáció módszerét ismertetem fázisról-fázisra:
DINAMIKUS MEDITÁCIÓ
Elso rész: 10 perc
Lélegezz gyorsan ki-be az orrodon keresztül, mindig a kilégzésre koncentrálva. A légzés hatoljon mélyen a tüdődbe és mellkasod, minden belégzésnél alaposan táguljon ki. Lélegezz olyan erőteljesen, amennyire csak tudsz és ügyelj arra, hogy légzésed mindig nagyon mély legyen. Adj bele mindent, amennyire csak lehet, de vigyázz, hogy közben tested ne feszüljön meg, és hogy nyakad és vállad mindvégig laza maradjon. Addig folytasd a lézést, míg szinte szó szerint eggyé nem válsz vele. Engedd, hogy rendszertelenné, kaotikussá váljon, ami azt jelenti, hogy ne szabályosan, egyenletesen lélegezz. Ha egyszer az energiád megmozdult, elkezd áramolni benned. Engedj az energia-áramlásnak és használd arra, hogy még több energia aktivizálódjon. Mozgasd karjaidat és testedet szabadon, ezzel segítve az energia felemelkedését. Érezd, ahogy egyre több energia halmozódik föl benned. Az első szakaszban ne engedd ki magadból az energiát és figyelj, hogy ne lassulj le.
Második rész: 10 perc
Kövesd a testet és engedd, hogy mindent szabadon kiadjon magából, ami csak benne van… Robbanj fel!… Hadd legyen, a test az úr. Dobj ki magadból mindent, aminek csak mennie kell. Engedj a totális őrületnek… Énekelj, sikíts, nevess, kiabálj, ugrálj, rázkódj, táncolj, rugdalózz, dobáld magad. Ne tarts vissza semmit, az egész tested legyen mozgásban. Egy kis színjátszás az elején segíthet, hogy elinduljon a folyamat. Soha ne engedd, hogy az elméd beavatkozzon abba, ami történik. Ne feledd, akkor jó amit csinálsz, ha teljes mértékben a testeddé válsz.
Harmadik rész: 10 perc
Nyakad és vállad legyen laza és emeld fel karjaidat olyan magasra, amennyire csak tudod, anélkül, hogy könyököd megfeszülne. Felemelt karokkal ugrálj fel s le, a HÚ mantrát kiáltva közben. HÚ…HÚ…HÚ.; a hasad legmélyéről. Mindig, amikor földet érsz (a sarkad is érjen le a talajra!) engedd a hangokat mélyen a nemi központba hatolni. Adj bele mindent, tökéletesen merülj ki, ürülj ki.
Negyedik rész: 15 perc
STOP! Dermedj meg abban a pózban, amiben éppen vagy. Ne igazíts, ne mozdíts semmit a testeden. Bármi, egy köhögés, egy mozdulat tönkreteheti az energia-áramlást és az egész erőfeszítés hiábavaló volt. Légy csak egy szemtanú, bármi történjék is veled.
Ötödik rész: 15 perc
Ünnepelj!… tánccal és zenével; engedj ki magadból mindent, ami csak benned van. Őrizd meg a vitalitásodat és fogékonyságot az egész nap folyamán.
Felhasznált irodalom: Osho - Egy provokatív misztikus önéletrajza