Be/kijelentkezés	Írásaim	Verseimről	Blog	Klub	Antológia	Folyóirat	Újdonságok	Vendégköny	Videók
Kezdőoldal

Hamvas Béla - Scientia sacra I-III.

A képre kattintva elérhető az első kötet:

A képre kattintva elérheted a második kötet:

Az emberi történet időszámításunk előtt körülbelül hatszáz esztendeig folyamatosan összefügg; ekkor egy vagy két, de semmi esetre sem több mint három nemzedék alatt az idő megváltozik. A hatszázas évet megelőző és követő kort csaknem kézzel kitapintható függöny választja el; hogy mi az, ami a függöny előtt, mifelénk van, világos; azt, ami a függöny mögött van, találgatni kell. Az emberi személyek rohamosan valószerűtlenné válnak. Az események körvonala elmosódik. A lét érthetetlenné lesz. Konfu-céről magánéletéig terjedő részletes értesüléseink vannak; az egy nemzedékkel idősebb Lao-ce alakja homályba vész. Hérakleitoszról sok lényeges adatot tudunk; a nála néhány évvel idősebb Püthagorasz lénye csupa legenda. Az ember a talajt annyira elveszti a lába alól, hogy azt hiszi, nem is a földön, hanem idegen csillagzaton jár. Az elemi dolgok bizonytalanná lesznek; az eseményeket és személyeket nem lehet megfogni; a lét rejtélyes és az idő derengő.

Időszámításunk előtt körülbelül hatszáz évvel élt Kínában Lao-ce és Konfu-ce, Indiában Buddha, Iránban az utolsó Zarathusztra, Kis-Ázsiában Hérakleitosz, Egyiptomban az utolsó Toth, Itáliában Püthagorasz. A változást ma mint egy függöny leeresztését látni. Akkor azonban nemcsak tapasztalták, minden jel arra vall, hogy azt, ami történt, akkor jobban értették. És különös, hogy bármilyen távol fekvő területekről és bármennyire egymástól független emberekről van szó, a változást csaknem egyértelműen és csaknem ugyanazokkal a szavakkal ítélik meg.

Isten nem rejtély. Rejtély az, hogy van valami Istenen kívül. Isten a nyilvánvaló láthatatlan. A misztérium nem Isten, hanem a világ, ahogy nem a szellem a misztérium, hanem a természet, nem a lélek, hanem a test. Isten megismerése nem nehéz. Deu et Jahve, mondja a próféta, ismerd meg Istent. Gnóthi ton kürion, írja Pál apostol. Szűkös és szegény emberiség volt az, amely a delphoi feliratot úgy értelmezte, hogy ismerd meg önmagadat. A gnóthi szeauton értelme eredetileg minden bizonnyal az volt: ismerd meg, hogy isteni vagy. Amikor Jézus lényének isteni voltáról beszélt, a zsidók jajveszékelni kezdtek. Jézus pedig a zsoltárokból idézett (Zsolt. 82:6), és azt mondta: „Nincs-e megírva törvényetekben, hogy istenek vagytok (elohim atem), mindnyájan a legfelsőbb fiai?”

Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III.

A Kelet világossága első kötete az ész és a logika, a második az élet, a harmadik pedig a lényeg megismerésének, szempontjából tárgyalja a jógát. Szerző szavaival: " A yoga nem elmélet, nem gondolkodásra épülő tudomány és nem is vallás. A yoga nem holt tan, mint ahogy a matematika sem az. A yoga kulcsa: az 'arany középút', az egyensúly középvonala. A nyugati bölcselet teóriákat állít és megmagyarázni igyekszik a lét lényegét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására törekszik, hanem a lét lényegének a közvetlen megismerése a célja! A yoga arra tanít, hogy vannak helyes és helytelen cselekedetek, - a helyesek elősegítik a fejlődést, a helytelenek pedig hátráltatják. Aki nem a saját tapasztalatai révén győződik meg a megismerés lehetőségeiről és valóságáról az sohasem foghatja fel teljes mértékben a yoga lényegét. Először tudomásul kell venni a yoga állításait, azután elmélkedni kell azokon, végül pedig bensőleg át kell élni az igazságát. A yogának számos ágazatát különböztetjük meg. Valamennyi más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé. Céljuk azonban mindenkor egy és ugyanaz: a kötöttségekől való felszabadulás. Csupán a módszerük és az eszközeik különböznek. Valamennyiüknek a lényege megtalálható azonban abban az alapvető yoga-rendszerben, melyet Patandzsalinak yoga-aforizmái foglalnak magukban."

Balogh Béla - Végső valóság

A képre kattintva elérhető

A Végső Valóság talán az első olyan mű, ami áthidalja a materialista, az idealista és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot. Tudományos eredményeink, képességeink és élményeink felülvizsgálata után tarthatatlanná válik az elképzelés, miszerint gondolatainkat az agy hozza létre, és tarthatatlanná válnak az evolúció kezdeteiről alkotott feltételezések is. A halál utáni, valamint a születés előtti élet lehetősége már nem hit kérdése, hanem fizikai törvényszerűség. Megdöbbentően új világkép ez, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére is választ adhat.

Tibeti könyv életről és halálról

Szögyal Rinpocse, Nyugaton élő tibeti buddhista tanító és mester összefoglaló munkája a haldoklásról és halálról szóló tradicionális tibeti tanokat magyarázza, és veti össze a modern világ halálkutatásaival. A meditáció nagy mestere Nyugaton eddig csak homályosan ismert, átfogó képet ad életről és halálról, kiegészítve "A Tibeti Halottaskönyv" tanításait. Szögyal Rinpocse az ősi hagyomány egyszerű, de mégis hatásos gyakorlatait mutatja be, amelyeket bárki bármilyen vallási háttérrel elvégezhet, hogy értelmet adjon életének, segítse a haldoklókat és maga is felkészüljön a halálra.

A Bhagavad Gíta - Úgy, ahogy van...

 A képre kattintva elérhető a kötet

A Véda-irodalom egyik legfontosabb része ez a könyv, mely a nagy eposz, a Mahábharata egyik fejezete. Ez a mű rendkívüli hatást gyakorolt a jóga és a vallások fejlődésére India határain kívül is. Gondolatai megtalálhatók minden vallás tanításában, s a hinduk számára pedig a legfontosabb szentírás. Számos szép fordítása létezik magyarul is, mert sokakat megérintett költőisége és drámaisága. A Bhagavad-gítá azonban olyan lényeges filozófiai kérdéseket tárgyal, amiket a hinduizmus gyakorlatától távol élő fordítók csak töredékesen tudtak tolmácsolni. Az általunk közreadott fordítás a filozófiai tisztaságra, a gondolatok pontos közvetítésére helyezi a hangsúlyt. A XX. század egyik legjelesebb vaisnava hindu mestere, A.C. Bhaktivédanta Szvámí angol fordítását követve a fiatalon eltávozott magyar hindu szerzetes tanár, B.A. Narajan Szvámí ültette át magyar nyelvre.