Be/kijelentkez�s	�r�saim	Verseimr�l	Blog	Klub	Antol�gia	Foly�irat	�jdons�gok	Vend�gk�ny	Vide�k
Kezd�oldal

Hamvas B�la - Scientia sacra I-III.

A k�pre kattintva el�rhet� az els� k�tet:

A k�pre kattintva el�rheted a m�sodik k�tet:

Az emberi t�rt�net id�sz�m�t�sunk el�tt k�r�lbel�l hatsz�z esztendeig folyamatosan �sszef�gg; ekkor egy vagy k�t, de semmi esetre sem t�bb mint h�rom nemzed�k alatt az id� megv�ltozik. A hatsz�zas �vet megel�z� �s k�vet� kort csaknem k�zzel kitapinthat� f�gg�ny v�lasztja el; hogy mi az, ami a f�gg�ny el�tt, mifel�nk van, vil�gos; azt, ami a f�gg�ny m�g�tt van, tal�lgatni kell. Az emberi szem�lyek rohamosan val�szer�tlenn� v�lnak. Az esem�nyek k�rvonala elmos�dik. A l�t �rthetetlenn� lesz. Konfu-c�r�l mag�n�let�ig terjed� r�szletes �rtes�l�seink vannak; az egy nemzed�kkel id�sebb Lao-ce alakja hom�lyba v�sz. H�rakleitoszr�l sok l�nyeges adatot tudunk; a n�la n�h�ny �vvel id�sebb P�thagorasz l�nye csupa legenda. Az ember a talajt annyira elveszti a l�ba al�l, hogy azt hiszi, nem is a f�ld�n, hanem idegen csillagzaton j�r. Az elemi dolgok bizonytalann� lesznek; az esem�nyeket �s szem�lyeket nem lehet megfogni; a l�t rejt�lyes �s az id� dereng�.

Id�sz�m�t�sunk el�tt k�r�lbel�l hatsz�z �vvel �lt K�n�ban Lao-ce �s Konfu-ce, Indi�ban Buddha, Ir�nban az utols� Zarathusztra, Kis-�zsi�ban H�rakleitosz, Egyiptomban az utols� Toth, It�li�ban P�thagorasz. A v�ltoz�st ma mint egy f�gg�ny leereszt�s�t l�tni. Akkor azonban nemcsak tapasztalt�k, minden jel arra vall, hogy azt, ami t�rt�nt, akkor jobban �rtett�k. �s k�l�n�s, hogy b�rmilyen t�vol fekv� ter�letekr�l �s b�rmennyire egym�st�l f�ggetlen emberekr�l van sz�, a v�ltoz�st csaknem egy�rtelm�en �s csaknem ugyanazokkal a szavakkal �t�lik meg.

Isten nem rejt�ly. Rejt�ly az, hogy van valami Istenen k�v�l. Isten a nyilv�nval� l�thatatlan. A miszt�rium nem Isten, hanem a vil�g, ahogy nem a szellem a miszt�rium, hanem a term�szet, nem a l�lek, hanem a test. Isten megismer�se nem neh�z. Deu et Jahve, mondja a pr�f�ta, ismerd meg Istent. Gn�thi ton k�rion, �rja P�l apostol. Sz�k�s �s szeg�ny emberis�g volt az, amely a delphoi feliratot �gy �rtelmezte, hogy ismerd meg �nmagadat. A gn�thi szeauton �rtelme eredetileg minden bizonnyal az volt: ismerd meg, hogy isteni vagy. Amikor J�zus l�ny�nek isteni volt�r�l besz�lt, a zsid�k jajvesz�kelni kezdtek. J�zus pedig a zsolt�rokb�l id�zett (Zsolt. 82:6), �s azt mondta: „Nincs-e meg�rva t�rv�nyetekben, hogy istenek vagytok (elohim atem), mindny�jan a legfels�bb fiai?”

Kaczvinszky J�zsef: Kelet vil�goss�ga I.-II.-III.

A Kelet vil�goss�ga els� k�tete az �sz �s a logika, a m�sodik az �let, a harmadik pedig a l�nyeg megismer�s�nek, szempontj�b�l t�rgyalja a j�g�t. Szerz� szavaival: " A yoga nem elm�let, nem gondolkod�sra �p�l� tudom�ny �s nem is vall�s. A yoga nem holt tan, mint ahogy a matematika sem az. A yoga kulcsa: az 'arany k�z�p�t', az egyens�ly k�z�pvonala. A nyugati b�lcselet te�ri�kat �ll�t �s megmagyar�zni igyekszik a l�t l�nyeg�t. A yoga ezzel szemben nem elm�letek fel�ll�t�s�ra t�rekszik, hanem a l�t l�nyeg�nek a k�zvetlen megismer�se a c�lja! A yoga arra tan�t, hogy vannak helyes �s helytelen cselekedetek, - a helyesek el�seg�tik a fejl�d�st, a helytelenek pedig h�tr�ltatj�k. Aki nem a saj�t tapasztalatai r�v�n gy�z�dik meg a megismer�s lehet�s�geir�l �s val�s�g�r�l az sohasem foghatja fel teljes m�rt�kben a yoga l�nyeg�t. El�sz�r tudom�sul kell venni a yoga �ll�t�sait, azut�n elm�lkedni kell azokon, v�g�l pedig bens�leg �t kell �lni az igazs�g�t. A yog�nak sz�mos �gazat�t k�l�nb�ztetj�k meg. Valamennyi m�s, egym�st�l elt�r� ir�nyt k�vetve t�rekszik a v�gs� c�l fel�. C�ljuk azonban mindenkor egy �s ugyanaz: a k�t�tts�gek�l val� felszabadul�s. Csup�n a m�dszer�k �s az eszk�zeik k�l�nb�znek. Valamennyi�knek a l�nyege megtal�lhat� azonban abban az alapvet� yoga-rendszerben, melyet Patandzsalinak yoga-aforizm�i foglalnak magukban."

Balogh B�la - V�gs� val�s�g

A k�pre kattintva el�rhet�

A V�gs� Val�s�g tal�n az els� olyan m�, ami �thidalja a materialista, az idealista �s az ezoterikus vil�gn�zet k�z�tti szakad�kot. Tudom�nyos eredm�nyeink, k�pess�geink �s �lm�nyeink fel�lvizsg�lata ut�n tarthatatlann� v�lik az elk�pzel�s, miszerint gondolatainkat az agy hozza l�tre, �s tarthatatlann� v�lnak az evol�ci� kezdeteir�l alkotott felt�telez�sek is. A hal�l ut�ni, valamint a sz�let�s el�tti �let lehet�s�ge m�r nem hit k�rd�se, hanem fizikai t�rv�nyszer�s�g. Megd�bbent�en �j vil�gk�p ez, ami a l�ttel kapcsolatos k�rd�seink t�bbs�g�re is v�laszt adhat.

Tibeti k�nyv �letr�l �s hal�lr�l

Sz�gyal Rinpocse, Nyugaton �l� tibeti buddhista tan�t� �s mester �sszefoglal� munk�ja a haldokl�sr�l �s hal�lr�l sz�l� tradicion�lis tibeti tanokat magyar�zza, �s veti �ssze a modern vil�g hal�lkutat�saival. A medit�ci� nagy mestere Nyugaton eddig csak hom�lyosan ismert, �tfog� k�pet ad �letr�l �s hal�lr�l, kieg�sz�tve "A Tibeti Halottask�nyv" tan�t�sait. Sz�gyal Rinpocse az �si hagyom�ny egyszer�, de m�gis hat�sos gyakorlatait mutatja be, amelyeket b�rki b�rmilyen vall�si h�tt�rrel elv�gezhet, hogy �rtelmet adjon �let�nek, seg�tse a haldokl�kat �s maga is felk�sz�lj�n a hal�lra.

A Bhagavad G�ta - �gy, ahogy van...

 A k�pre kattintva el�rhet� a k�tet

A V�da-irodalom egyik legfontosabb r�sze ez a k�nyv, mely a nagy eposz, a Mah�bharata egyik fejezete. Ez a m� rendk�v�li hat�st gyakorolt a j�ga �s a vall�sok fejl�d�s�re India hat�rain k�v�l is. Gondolatai megtal�lhat�k minden vall�s tan�t�s�ban, s a hinduk sz�m�ra pedig a legfontosabb szent�r�s. Sz�mos sz�p ford�t�sa l�tezik magyarul is, mert sokakat meg�rintett k�lt�is�ge �s dr�mais�ga. A Bhagavad-g�t� azonban olyan l�nyeges filoz�fiai k�rd�seket t�rgyal, amiket a hinduizmus gyakorlat�t�l t�vol �l� ford�t�k csak t�red�kesen tudtak tolm�csolni. Az �ltalunk k�zreadott ford�t�s a filoz�fiai tisztas�gra, a gondolatok pontos k�zvet�t�s�re helyezi a hangs�lyt. A XX. sz�zad egyik legjelesebb vaisnava hindu mestere, A.C. Bhaktiv�danta Szv�m� angol ford�t�s�t k�vetve a fiatalon elt�vozott magyar hindu szerzetes tan�r, B.A. Narajan Szv�m� �ltette �t magyar nyelvre.